Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Zörgessetek és ajtót nyitnak /1

Azt mondom azért nektek: kérjetek és kaptok, keressetek és találtok, zörgessetek és ajtót nyitnak nektek. Mert mindenki, aki kér, kap, aki keres, talál, és aki zörget, annak ajtót nyitnak. /Lk 11 9-

Jézus, a kitartásban, az erőszakosságra hívná föl figyelmünket? Furcsa értelmezése lenne annak, hogy kéréseinkben így dőlne el, hogy amit kérünk, valóban kell-e, vagy pedig a kitartásunk csitulásával, a segítségkérés nem is volt annyira fontos. Folytathatnánk tovább is ebben az irányban a gondolatfejtést úgy is, hogy ne kérjünk olyasmit, amire nincs is szükségünk, ezért gondoljuk meg, mit kérünk…(?) Kimagyarázása lenne ez annak, amiben végre fölhasználhatjuk olyan tulajdonságunkat is, mellyel jó eredményt is elérhetünk?

Hamar magunkra találnánk, visszakanyarodva sajátos természetünkhöz melyben az ilyen hozzáállás mégiscsak szükséges ahhoz, hogy elérjünk bármit is az életben. Ha Isten felé is így kell közelednünk, akkor egymás felé miért is tennénk másképpen?