Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nem várnak

Sokszor nem várnak társra, segítségre. Náluk mintha fordítva kezdődne minden. Egyedül vannak, amikor kincseiket kezdik széjjel szórni. Nem csatlakoznak senkihez. Tudják jól, hogy a „személyes” kincsek, mennyire egyediek. Nem kitalálnak valamit, hogy egyfajta összefogásban jussunk előbbre. Sokszor erre sem idő, sem alkalom sem nyílhat. Megfaragná elképzelésüket, erejüket, idejüket a megbeszélések, a tárgyalások sorozatai annyira, hogy már nem is értenék, mit is akartak.

Követőik lehetnek, és vannak, anélkül, hogy hívnák őket. Erre sem várhatnak. Akik csatlakoznak hozzájuk, mintha értenék Őket. Azonban ha mondanának is valamit, átadhatnának valamit a gondolataikból, az mindig kevésnek tűnik.